Új szövetség a magyar halászat megújulásáért

A halászati ágazat sorsát szívén viselő néhány vállalkozás, szervezet és intézmény az új kihívásoknak való megfelelés érdekében 2010. év május 31-én a tagok önszerveződésével létrehozta a Magyar Akvakultúra Szövetséget (MASZ). Erre az alapítok szerint, azért volt szükség, mert a meglévő szervezet (HALTERMOSZ) már nem reprezentálja kellően az ágazatot és nem képes érdekeinek hatékony képviseletére.Július 5-én a gödöllői Szent István Egyetemen tartott sajtótájékoztatón mutatták be céljaikat, törekvéseiket az innováció és összefogás jegyében. Az új szakmaközi szervezet elnöke Dr. Váradi László a HAKI főigazgatója az alelnökök pedig Puskás Nándor (Hortobágyi Halgazdaság Zrt.); Borbély Gyula (Jászkiséri Haltermelő Kft.); Dr. Szűcs István (Debreceni Egyetem AGTC); Hoitsy György (Hoitsy&Rieger Kft.); Radóczi János (Szabolcsi Halászati Kft.) és Katics Máté (Czikkhalas Kft.).

Magyarországon mintegy 360 tógazdaság működik, a hazai akvakultúra két nagy területe a tógazdasági és az intenzív üzemi haltermelés. A magyar halgazdálkodás, különös tekintettel a tógazdálkodásra világviszonylatban elismert, Magyarországot „halászati nagyhatalomként” is emlegetik Európában. Azonban a tógazdasági szektor minden eredménye ellenére nem készült fel az olyan újabb kihívásokra, mint az éleződő verseny az erőforrásokért (pl. a vizekért a vizes élőhelyekért), a fogyasztói szokások változása, illetve az értékesítési csatornák átalakulása (pl. a szupermarket láncok szerepének dominánssá válása).

Míg a világ többi részén egyre inkább előtérbe kerülnek az intenzívebb, de egyben környezetbarát technológiák, addig hazánkban lényegében egyetlen környezeti és gazdasági szempontból fenntartható módon működtethető komplex tógazdasági haltermelő rendszer sincs. A termeléshez kapcsolódó további súlyos probléma a jelentős társadalmi hasznossággal bíró természetvédelmi és vízgazdálkodási funkciók elismerésének hiánya, a kapcsolódó támogatási rendszerek nagyfokú bizonytalansága.

masz3

A termelők közti „zuhanyhíradók” hatására, jelenleg nem biztosított egy relatív árstabilitás a piacon, ugyanis az értékesítésben meghatározó multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szemben az „atomizált” termelők alkupozíciója igen gyenge, a kiskereskedelmi ponty árak növekedési üteme évről évre meghaladja a termelői/beszállítói árak növekedési ütemét. Tovább rontja a helyzetüket, hogy a friss piaci információkkal való ellátottságuk nem kielégítő.

A Magyar Akvakultúra Szövetségnek alapvető célja, hogy a magyar halászat érdekeit képviselje, tevékenységét összehangolja, problémáit feltárja, kezdeményezze azok megoldását, piaci információkat juttasson el a tagjaihoz és elősegítse az innovációt. Konkrét célkitűzéseik között szerepel a tagok érdekeinek hatékony képviselete az ágazati és EU-s szabályozásokban; állandó és hatékony kapcsolattartás a nemzeti hatóságokkal, meghatalmazott szervezeteikkel és az EU intézményekkel; közös ágazati marketing tevékenység a hazai halfogyasztás növelésének elősegítésére; a tagok gazdálkodását elősegítő információk biztosítása; az élelmiszergazdaságban, illetve a vízierőforrások hasznosításban érdekeltekkel konstruktív párbeszéd kialakítása illetve a társadalom, a közvélemény korrekt tájékoztatása a halászati ágazatról.

Az új társaság az ágazat teljes vertikumát átfogva felelősségérzettel igyekszik összehangolni csatlakozó szervezetek munkáját, a halászattól, illetve a haltermeléstől a halfeldolgozáson, az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági előírások betartatásán keresztül a kereskedelemig. A szakma egyenlőre némi szkepszissel, de bizakodva üdvözölte az új szövetséget. Bízzunk benne, hogy törekvéseiket sikerrel megvalósítják!

Szöveg: Kovásznai Szász Réka

[hana-flv-player video=”http://www.pv-tv.tv/ATTILA/flv/masz.flv” width=”560″ height=”340″ description=”” player=”4″ autoload=”true” autoplay=”false” loop=”false” autorewind=”true” /]

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.