Légy-Ott! a Nagy-Küküllőn 3. rész

A forgatás utolsó 2 napja sem telt eseménytelenül. Régi álmom volt, hogy lássak vadon élő medvéket és Erdélyben rengeteg barnamedve él. Vendéglátónk Gábor, elintézte, hogy Megfigyelhessük őket saját környezetükben. Erre az akcióra nem érdemes és nem is szabad a helyi vadászok nélkül elindulni, hiszen a „medve, nem játék”. A medve les félelmetesen közel van a catch and release alsó szakaszához, Zeteváraljától pár km-re. Babos Zsolt, a helyi vadász vitt el minket a helyszínre, ahol a lestől már jó messze le kellett parkolni az autóval, nehogy elijesszük a főszereplőket. El kezdtünk gyalogolni felfelé teljesen szótlanul és a lehető leghalkabb léptekkel. Izgalmas és félelmetes volt a séta, amíg eljutottunk a lesig. Arról nem is beszélve, hogy a medve jelenlétét már erősen éreztük. Láttuk az ürülékét, éreztük a szagát, hallottuk, ahogy csörtet az erdőben. Természetesen ezeket a jószágokat is oda kell valahogy csalogatni a közelbe ezért már délben elhintettek a földön pár maréknyi kukoricát. Egy közel 3 mázsás medve falatozott a tisztáson mire odaértünk.

3

Nem volt könnyű Robinak, úgy előkészítenie a technikát, hogy az ne csapjon hangzavart és még a piros ledet is le kellett ragasztani a kamerán, mivel a medve nagyon érzékeny a vörösen izzó fényekre. A vad bő fél órán keresztül táplálkozott, vakaródzott mielőtt nyugovóra tért. Alig telt el 20 perc és már a következő medvét filmeztük, amely kisebb volt, mint az előző. Zsolti 250 kg-ra saccolta az állatot. Megvalósult egy régi álmom, láttam vadon élő medvéket és mindezt fel is vettük. Maradt még egy teljes nap horgászat a Nagy Küküllőn. Hogy is hagyhattuk volna ki. Reggel nyakig beöltözve a gázlóruhába és egy pálinkával feltankolva vártuk a guide-okat. Megint kaptunk egy nagy zuhét, de ezúttal nem áradt be a folyó sőt, a halak kapókedvét igen csak megnövelte a kis reggeli zuhé.

A szállásunktól alig 300 méterre lévő szakaszt fésültük át ahol iszonyatosan nehéz gázolni. Össze-vissza bukdácsoltam. Még csoda, hogy nem merültem meg, ami elég kellemetlen lett volna, tekintve a magashegyi időjárást. Mire sikerült odáig eljutnom, hogy kirepítem a két nimfát, Borisznak 3 hala ment el, ráadásul a második fárasztásánál mind a két nimfájára akadt egy szebb pisztráng. Az én halam, ami szintén gigantikus volt annak köszönhetően lépett meg, hogy a bot gyűrűi közé tekeredett a zsinór. A hal ráfeküdt a sodrásra és kapásból megtépett. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire frusztráló egy horgásznak. Feri aznap pergetett és mivel kollégám Robi is imád pergetni, megengedtem neki, hogy két snitt közt dobáljon egyet a finompergető motyójával. Amíg Borisz és én újra elkészítettük az előkéket a két nimfával, addig Robi egy jó 40-es pisztránggal küzdött.

12

Szerencsére nem kellett aggódnom, hogy Robi leköröz. A nap második felében annyira fogtuk a halakat, hogy becsúszott egy 48cm-es példány is.

13

4

Az esti órákban az Ivó patak fölötti szakaszon már esélyes volt a szárazlegyezés. Ez a rész még viszonylag jól dobható volt szárazléggyel és láttunk némi szedést a felszínen. Fel is kötöttem a jól látható goddard caddist, hátha Robi fel tudja majd venni a kapást is. Nem kellett sokáig bekapcsolva tartani a kamerát, mivel az ötödik dobásra már ugrott egy szebbecske. A 14-es tipet miatt aggódtam egy kicsit, de egy hosszas fárasztás után sikerült a szákba terelni.

11

Hamarosan elkészül a három részes film és minden nézőnek/olvasónak hasonló pecát, kirándulást és kalandokat kívánok!

Írta: Erdélyi Koppány