Légy-Ott! a Nagy-Küküllőn 2. rész

Miután sikerült megszokni az egy órás időeltolódást és végre sikerült korán felkelnünk, egy kicsit színesítettük a programot. A következő két napban tettünk egy kis kitérőt a festői környezetben, valamint Borisszal és Ferivel meglátogattuk a Catch and Release alsó szakaszát is vad pisztrángok és főleg pérek reményében.

5

A víz ugyan még nem volt tökéletes, kicsit szürkés, opálos volt az alsó szakaszon, de legalább esőt nem kaptunk a forgatásunk 3-dik napján. Ugyanazzal a technikával és ugyan azokkal a műlegyekkel fojtattuk a pérezést is, mint a felső szakaszon a pisztrángozást, tehát két nimfával francia módra. Sajnos a szárazlegyezést el lehetett felejteni aznapra. Egy jó darabig halszegénynek tűnt a szakasz, de Feri erre a sanda gyanúmra alaposan rácáfolt mikor tőlünk pár száz méterrel lejjebb a második 30-as pért akasztotta. Telefonált is Borisznak, hogy gyorsan húzzunk lefelé. Az alsó szakaszon nehezebb, mint a zeteváraljai részen, sőt maga a Nagy-Küküllő alapvetően nem tartozik a „könnyű” vizek kategóriájába, viszont ha megvan a légy és a megfelelő technika, akkor felejthetetlen horgászélményben lesz része még egy tapasztalt legyesnek is.

21

Az elején nem igazán jöttek nekem a pérek. Mindössze egy 20 cm-alatti példányt sikerült fognom, illetve becsúszott egy-két hasonló méretű vad sebes.

7

Borisszal alaposan átfésültünk egy 2 km-es szakaszt és addig erőltettük a dolgot, még meg nem jött a várva várt pérecske, méghozzá a hossza pontosan 35 cm-t tett ki.

17

19

Borisz és Feri is zsákmányoltak rendesen, amint odébb álltunk. Lehet, hogy az áradások miatt, de a péreket nehéz volt megtalálni. Vándorolni kellett sokat a vízen, mire Feri megtalálta azt a néhány gödröt ahol a pérek többsége tartózkodott. Nekem kicsit fura volt, hogy a pérek ugyan olyan méretű nimfákra vetemedtek rá, mint amilyenekkel a pisztrángokat fogtuk előző két nap. A 14-16-os méretű horgokat nem kifejezetten a pérezésre használjuk. Talán a rohanó vízben nincs ideje a pérnek a kényeskedéshez. A 14-es PT variant nimfa kellett nekik érdekes módon.

1

9

10

Következő nap Gáborral és kisfiával kirándultunk egy kicsit a Madarasi Hargitán. Mikor felértünk a csúcsra 1801 m-es magasságba, Újabb csodát tárt a szemünk elé Székelyföld.

3

4

Ezzel még közel sem ért véget Erdélyi kiruccanásunk, mivel egy héten keresztül forgattunk, és ha már Erdélyben van az ember, nem hagyhatja ki egy félelmetes és tiszteletreméltó állat megfigyelését.

Írta: Erdélyi Koppány
Fotó: Gothárd Ferenc Alpár, Győrfi Zsolt