Itthon, otthon vagyok

Vannak vizek, amik nehezen mutatják meg lakóikat. Van, amikor bőkezűen, de olyan is van, amikor szűk marokkal mérik kincseiket. Ez a szép a természetes vizekben! Soha nem lehet tudni, hogy mit tartogat nekünk aznapra. Az ilyen helyeken nem állnak tömött sorokban, nyitott szájjal a pontyok, várva a kosarunk megérkezését. Sokan egy legyintéssel leírják az ilyen vizeket, mondván, nem lehet tonnaszám fogni a halat. Az ilyen helyeken meg kell dolgozni minden egyes kapásért. De az igazi kihívást, pont ezek a vizek jelentik!

Egy olyan vízre szeretnélek most elkalauzolni benneteket, ami számomra hazainak is mondható lenne de, mégis méltatlanul keveset horgásztam itt, eddig. A téli szabadságot pároméknál töltöttük, így most több időt tudtam szánni erre a vízre. Most nem egy napot, hanem több nap tapasztalatát szeretném megosztani veletek. A víz, ami most górcső alá került a Petörke víztározó.

A tó Somogy megyében, a Bárdudvarnokhoz tartozó Kaposszentbenedeken található. A Zselic dombjai festői környezettel veszik körbe a 10 hektáros tavat. Vize tiszta, ami télen még jobban megnehezíti a horgász dolgát. Vízmélysége változatos, 1,5-2 métertől 5-6 méter mélységig. Vannak részek, ahol a parttól 4-5 méterre már találunk 2 méteres vízmélységet, így minden finomszerelékes módszer használható itt. Partja széles, így a rakós bottal horgászóknak sem kell attól tartani, hogy valaki belegyalogol vagy belekerekezik a hátratolt vagyontárgyba. A család nem horgászó tagjai is találnak maguknak elfoglaltságot a környéken. Csak néhányat említenék a teljesség igénye nélkül: madárpark Zsippón, szennai skanzen, Katica tanya Patcán stb.

Kep 874_800x513

Egy gyöngyszem Somogyban

De kanyarodjunk vissza a horgászathoz! Mivel a lehűlt vizeken a keszegnépségre előbb lehet számítani, mint a pontyokra, így az etetőanyag összeállítással is inkább nekik akartam kedvezni. Egy olyan, három etetőanyagból álló keveréket állítottam össze, ami már számtalanszor bizonyította vonzerejét:

  • 1 kg Extra Dévér fekete
  • 0,5 kg Extra Spice Dévér
  • 0,5 kg Extra Bodorka

IMG_4330_1_w800

Téli csemege

A három anyag keveréke egy édesen fűszeres elegyet alkot, amiben minden keszegfajta megtalálja a számára ízletes falatokat. A harmadik horgászat után érdekes dologra jöttem rá. Ez egy kényszer szülte a felfedezés, ugyanis elfogyott a magammal vitt fekete etető. Ha a fekete dévéres helyett a sima (barna) etetőanyagot tettem a keverékbe, határozottabbak lettek a kapások. Bár így világosabb lett a kaja, de mégis ez volt az eredményes. Az ok, szerintem, a mederfenék színében keresendő. Közhiedelem úgy tartja, hogy télen a sötétebb vagy éppen a fekete etetőanyagok eredményesebbek, mert ezek nem rikítanak a fenéken. De biztos ez? Honnan tudhatjuk, hogy ahová dobunk, ott éppen milyen színű a fenék?! Nincs a kosarunkon kamera, hogy pontos képet kapjunk erről. Egy homok színű aljzaton sokkal jobban rikít a fekete, mint például egy barna vagy egy sárgásbarna etetőanyag. Érdemes ezt átgondolni!

Egy hét lefogása alatt sokat tisztult a víz. Napos időben akár 1,5 méter mélyre is le lehetett látni a víz alá. Meg voltam győződve róla, hogy fekete a fenék a vízbe hullott, már korhadó ágaktól és a rengeteg falevéltől. De tévedtem! A barna színű keverék jobban belesimult a környezetébe. Ez megnyugtatott, hogy nem rúgtam öngólt azzal, hogy nem hoztam elég fekete etetőanyagot magammal.

Hogy a keszegnép útvonaltervezőjében, ne csak az újratervezés, hanem a célba érkezés is gyorsabban menjen, kétfajta aromát is hoztam magammal. Hogy melyiket használom, azt az első néhány halra szoktam bízni. Ha például zsinórban több bodorka is érkezik, akkor a bodorkás aromát használom, ha pedig dévérek vannak nagyobb számban, akkor a dévéres kerül a kajához. De soha nem az egész etetőanyag mennyiségéhez keverem hozzá, így marad menekülési út, ha változnának a körülmények. Tíz-tizenöt dobásnyit szoktam így bekeverni egy külön kis tálkában. Ezzel a megoldással játékban tudunk maradni, ha valami változtatást kell eszközölni, a kapások fenntarthatóságának érdekében.

IMG_4299_1_w800

Segítőtársak

IMG_4300_1_w800

Az illat, ami utat mutat

Két picker bottal terveztem a horgászatot, mert nem kellett 25-30 méternél távolabbra horgászni. A két szerelékem a kosarat kivéve mindenben megegyezett. Az egyik szerelékre egy 20 g-os Preston csontikosarat akasztottam. Kíváncsi voltam, hogy az élő anyagos vagy az etetőanyagos „etetés” lesz-e eredményesebb. Aztán az első nap tapasztalata, a csontikosarat visszavezényelte a dobozomban. Az ok az volt, hogy a fenéken szétmászó nyüvek, felkeltették egy nemkívánatos vendég érdeklődését. Gondolom, már kitaláltátok, hogy a törpeharcsáról van szó! Ugyan csak néhány darabot fogtam, de jobbnak láttam lecserélni a kosarat, mert a másik szerelékemen egyáltalán nem jelentkeztek, ami lássuk be, igen meglepő, de én cseppet sem bántam.

Kep 870_800x600

A három hordozórakéta

A szereléket nem bonyolítottam túl, semmilyen felesleges kölöncöt nem használtam hozzá. Mivel a hétköznapi horgászatban a szabályok nem kötnek a szerelékkel kapcsolatban, így a kosár fölé egy ütközőt tettem. Dévérezésnél nem, de ha van esély jó bodorkát fogni, mindig használom. Tapasztalatom szerint a természetes vízben felnövő nagy bodorkának két fajta kapása van: az egyik, amikor majd letépi a botot a tartóról, a másik, amikor ráfekszik a horogra és észre sem vesszük, hogy ott van. Az utóbbinál jó szolgálatot tehet az ütköző.

IMG_4304_1_w800

Nincs benne semmi felesleges

A finom kapásokhoz igazodva két olyan horgot választottam, amik már nekem nehéz körülmények között is bizonyítottak. Színűk is igazodik a letisztult vízhez és nem mellesleg könnyűek is. Nem feltétlenül csak kisebb horogmérettel lehet finomítani ugyanis a szereléken! A tapasztalataim azt mutatták, hogy ezen a tavon sokkal nagyobb jelentősége van a horog súlyának, mint a méretének. Minél könnyebben tudja felszippantani a hal, annál gyanútlanabb. Az ilyen, nem agyonhorgászott tavak lakói is tudnak nagyon rafkósak lenni. Az előkét 0,10-esnél nem terveztem vastagabbat használni. A hossza a helyzettől függött. Volt, amikor elegendő volt az 50 cm, de volt, amikor az 1 m-es is kellett.

1558739_565216020227916_661791693_n

Könnyűek

Minden napot némi alapozással kezdtem, ami nem volt több 10 kosárnyi mennyiségnél. A 15 g-os méret ideális volt a kívánt mennyiségű etetőanyag bejuttatásához. A folyamatos dobálással bejuttatott és csontival, bábbal megspékelt etető mindig sikeresen felkeltette a víz alatti lakók érdeklődését. Az élő anyaggal csínján bántam a már említett, első napi hívatlan látogatók miatt.

De volt másik hívatlan látogató is, ami igen nagy számban van jelen a vízben. Ez nem más, mint a küsz. Kétféleképpen lehettet kikerülni. Egyrészt nagyobb súlyú kosár használatával, mellyel gyorsabban ért a fenékre a szerelék. A másik, ami megoldást jelentett, az némi plusz víz hozzáadása az etetőanyaghoz. Itt ismét jó szolgálatot tett a külön tálban való keverés. Szóba jöhetett volna még a nagyobb csali (3-4 szem csonti, báb) használata, de erre még a küszmentes időszakokban is alig-alig volt kapás.

IMG_4312_1_w800

Némi plusz tuning

Csalik terén a csonti, báb és pinki képezte a fegyvertáramat. Ezeket váltogatva, kombinálva próbáltam, némi parti kirándulásra invitálni a pikkelyeseket. Utólag visszagondolva a pinki volt a legkelendőbb.

IMG_4306_1_w800

Vegyes páros

IMG_4294_1_w800

A legtöbb halat adó csali

Minden nap igyekeztem ugyanabban az időben megkezdeni a horgászatot. Mivel a nappalok rövidek, nem volt vesztegetni való időm. Általában egy órára volt szükség, hogy az első érdeklődő megjelenjen az etetésemen. Volt mikor határozottan, de olyan is akadt, amikor csak egy kiszívott csonti bőrdarabkájával adták tudtomra, hogy megérkeztek.

IMG_4314_1_w800

 Jöhettek, én már készen állok

A napszakok közül a déli harangszó utáni időszak, amit a falu két templomának harangtornyai hangosan jeleztek, volt a legeredményesebb. A harangszó azt is jelezte, hogy bele kell húznom, mert lassan vége a napnak. A halak partnerek voltak abban, hogy ne csak üldögéljek a ládámon, de résen is kellett lennem, egy percet sem bambulhattam, ha eredményt akartam. Kapások főként fenéken voltak, de volt néhány dévér, ami már vízközt elkapta a csalit.

IMG_4280_1_w800

Kapás déli harangszóra

IMG_4320_1_w800

Misére jött

Kep 846

A hideg víz ellenére megdolgoztatta a pickert

Kep 856_800x600

Szép kárászok is lakják a vizet

IMG_4316_1_w800

Jön már a kis kedvencem

Az időjárás is igen érdekesen befolyásolta az itteni horgászatomat. Ha felhős és napsütéses időjárás váltogatta egymást, vegyes zsákmányra lehetett számítani. Viszont ha sütött a nap egész végig, kizárólag bodorka volt a zsákmány. Feri barátom mondta egyszer, hogy „a bodorka a szemével eszik”. Hát, ilyen tiszta vízben nem kellett nekik szemüveg, hogy meglássák a csalit.

IMG_4285_1_w800

Éhes volt

IMG_4283_1_w800

Tenyérbe mászó…

IMG_4310_1_w800

… és az átlátszó

Voltak időszakok, amikor abbamaradtak a kapások, ilyenkor kellett az aromákhoz nyúlni. Már elgondolkodtam azon, hogy az egyik picker helyett összeszerelek egy feedert és megnézem beljebb, de az aroma mindig megtette a hatását. Nem fogtam egymás után a halakat, de annyi mindig jött, hogy jól érezzem magam.

 

IMG_4273_1_w800

Egy újabb jelentkező…

IMG_4275_1_w800

Jó kezekben vagy

IMG_4289_1_w800

50cm. Maradhat?

Az időjárás kegyeibe fogadott, mert csak egyszer sikerült eláznom a decemberi tavaszban. Visszagondolva erre a pár napra, megérte a folytonos agyalás. A kapástalan időszakokban még az agyonhalasított vizeken is felértékelődik majd az ilyen helyen megszerzett tapasztalat! Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt vagy a hasonló vizeket. Nem kell megijedni a nehézségektől!

Kep 857

Az eső sem tudott eltántorítani

Kep 865_450x600

A kincsvadászat eredménye…

Kep 880_800x600

…hol bodorkás…

IMG_4321_1_w800

…hol vegyes terítéket hozott…

IMG_4326_1_w800

…de minden kiránduló élvezheti a szabadságát

Nem volt egyszerű az itteni horgászat, de ez a természetes vizek igazi varázsa! Megfejteni és megélni azokat az élményeket, amit az ilyen vizek adnak, az az igazi horgászat!

Top Mix: Velünk mindenhol otthon vagy!

Írta: Dávid Szabolcs
Fotó: Decsi István