Fókuszban a horgászat – Az Ebro folyó meghódítása II.

Miután három napos Ebro-i túránk első 24 órája fantasztikus sikerrel zárult, szinte gyermeki izgalommal vártuk a következő napot. Szintén pontyokat próbáltunk zsákmányolni a kanyargó folyóból, de ezúttal egy másik horgászhely volt a cél, hasonlóan szeles időben. Bevallom őszintén, hogy a folyó monumentális mérete ellenére végig olyan érzésünk volt, hogy “otthon” vagyunk, ismerjük a terepet. Persze ez annak is volt köszönhető, hogy Paul évek óta horgásztat a folyón, így olyan helyre viszi a vendégeit, ahol nagyobb az esély szép pontyok és harcsák fogására.  Miután már a horgászhelyen voltunk, összenéztünk, és azt mondtuk, hogy mi is ezt a területet választottuk volna. Természetesen ez így egyszerűen hangzik, de ha nincs helyismeretünk, akkor egyszerűen nem tudjuk megközelíteni az öblöket, kanyarokat és az olyan területeket, ahol nagyobb mennyiségű hal gyűlik össze. Sőt, kilométereket autózhatunk egy-egy lejáróig a folyóhoz. Ezt szerencsére nekünk nem kellett végigjárnunk, ugyanis Paul sokat látott terepjárójával pillanatok alatt megérkeztünk a partra. Egy gyönyörű öbölben horgásztunk (volna), de egészen rövid ideig tartott a pontyvadászat, aminek oka az volt, hogy Paul helyi cimborái sem jártak sikerrel ezen a részen az elmúlt napokban. A “B” terv természetesen megvolt, így mindenki egyetértett abban, hogy egy új helyet kell keresünk.

1

0

2

Egy nyílt vízi szakaszon táboroztunk le, ahol fejenként 2-2 bottal próbáltunk ismét szerencsét. Csalizáshoz a már előző nap bizonyított halibut pelletet használtuk, félbevágott Red One pop-uppal kikönnyítve. Igazság szerint én szívesen kipróbáltam volna a süllyedő, oldódó The One csalikat is, de annak okán, hogy repülővel érkeztünk Barcelonába, sajnos nem volt lehetőségünk több kilogrammnyi bojlit magunkkal hoznunk. A szerelékek, ólmok, előkék és persze operatőrünk felszerelései így is igen nagy terjedelmű csomagot tettek ki. Így hát maradtak az olajos hengerek, melyeket Paultól kaptunk, de azért egy-egy tégely The One pop-up a poggyász részét képezte. Ezen a vízen egyébként egy hagyományos line aligner szerelék is tökéletes választás, hiszen a legtöbb ponty még nem találkozott horoggal (bár  ez néhány év múlva úgy gondolom gyökeresen meg fog változni), sőt olyan erővel szívják fel a csalikat, hogy az akadás szinte minden esetben tökéletes lesz. Az előző napon is több olyan eset előfordult, hogy alig-alig tudtuk kiszedni a pontyok erős-húsos szájából a 4-es, 6-os méretű horgokat. De kanyarodjunk vissza a horgászathoz, mert több érdekességre is felfigyeltünk megérkezésünk után. Az egyik az volt, hogy a víz szintje szinte egy millimétert sem csökkent, a másik pedig az, hogy az erőteljesen fújó szél negyedóránként változtatta irányát, ami tapasztalataink szerint a pontyok étvágyára kedvezőtlenül hat. Ez többé-kevésbé be is igazolódott, ugyanis közel 3 órán keresztül nem volt jelentkező a felkínált csalikra, annak ellenére, hogy a vízben hihetetlenül nagy a pontypopuláció. A csendet Ákos barátunk kapásjelzőjének hangja törte meg: egy brutális kapásra vágott be, és az előző napi pontyozásnál tapasztaltakra alapozva kijelenthettük, hogy igen komoly példánnyal van dolga. Közel negyedóra után sem láttuk a halat, sőt egy gőzmozdony erejével tört a mélybe. A fárasztásnál egyébként figyelni kellett, ugyanis előttünk 10-15 méterre egy meredek törés volt, amin a zsinórt áthúzva bizony könnyen szakadás lehetett volna  a harc vége. Nos, szakadás nem volt, viszont Ákos ismeretlen ellenfele elúszott. A hal szájából kiakadt a 4-es méretű tűhegyes horog, de a ponty horgászatánál biztosra sosem mehetünk. Valószínűleg ezúttal nem akadt megfelelő helyre a horog, de persze nem csüggedtünk, hiszen a napból még jónéhány óra hátravolt naplementéig.

3

4

A következő kapás alig fél órán belül történt, ezúttal Józsi volt a soros, és rövid fárasztást követően egy szintén 10 kg feletti pikkelyest szákolhatott meg. Ezer darab pontyból egy darab tükörponty, a többi hosszúkás testű nyurga. Azért az mindenképpen érdekes, hogy néhány beszámoló szerint, amikor megfognak egy tükröst, utána több is érkezik. Mi kizárólag pikkelyes példányokat tereltünk szákba az igencsak szeles időben, de ez persze semmit nem vont le a fogások értékéből. A halak erősek voltak, egyetlen példány szájában sem volt horog ütötte seb. Egyébként most már szabályzat védi őket, azaz kifogás után mindenkinek kötelessége visszaengedni őket a vízbe.

5

6

7

8

11

A naplemente közeledtével fájó szívvel, de igen fáradtan kezdtünk a pakolásba. A kemény szél és a napsütés megviselte az embert, de már vártuk az elkövetkező 24 órát szép harcsák reményében. Annak ellenére, hogy ezen a napon lényegesen kevesebb harcias pontyot fogtunk, elégedetten hagytuk ott a vízpartot. Megvolt, amiért jöttünk, ugyanis a 2 nap leforgása alatt rengeteg halat tereltünk szákba, és tulajdonképpen meggyőződhettünk arról, hogy itt akár 1 nap alatt is komoly mennyiség fogható, ha a megfelelő időben a megfelelő helyen vagyunk.

Írta: Csákány Attila

Fényképezte: Ács József, Csákány Attila, Mentes Mátyás