Új cimborákkal a Kis-Dunán

Nem olyan rég, kicsivel több, mint 2 éve költöztem el szülővárosomból, Debrecenből és kezdtem új életet Érden ahol szerencsére új haverokra találtam. Sokáig azt sem gondoltam volna, hogy ezen a helyen van élet, emberek, bármi szórakoztató egy magamfajta srácnak, de gyűlölök egyedül lenni ezért egy év szobában raboskodás után sikerült rávennem magam, hogy körülnézzek az új terepen. Mit is mondhatnék, meglepődtem mikor a központba érve csinos nőket láttam és a kocsmákból kiszűrődő zene nem egy mosógép zajához hasonlított, hanem rock ’n’ roll szólt. „Ez a hely nekem való” nem ehhez a mentalitáshoz szoktam hozzá… Elsőnek is zenekart akartam alapítani, de tudtam jól, hogy ehhez egymagam kevés vagyok. Ki kell derítenem, hogy mi a dörgés és az első alak, akit leszólítottam, hogy tud –e segíteni, nem zavart el, hogy ismeretlenül nekiállok szimatolni, hanem egyből bemutatott a legelvetemültebb társaságnak. Robi természetesen segített dobost keríteni…

2

Lehet, hogy egy kicsit elkalandoztam, úgyhogy vágjunk bele a történetnek majdnem a közepébe! Robival már a nyár folyamán is terveztük, hogy összehozunk egy forgatást, de sajnos valamiért nem akart összejönni és itt jött a képbe Albert, aki a kis Dunán űzi a vad pontyokat, amurokat. A telefonján lévő fotókkal hamar felcsigázta az érdeklődésemet. Ezek szívós folyami halak és engem csak a „vad” dolgok érdekelnek. Igaz, műlegyező horgászként kevésbé vagyok jártas a folyami fenekezésben, de a Kalandorokban szeretnénk kipróbálni a lehető legtöbb módszert, hogy túljárjunk a halak eszén. Egy meglehetősen derűs októberi hétvégén végre összejött a dolog és már Balázskával újra a héven robogtunk csak ezúttal Ráckeve irányába. A horgásztanyák megállótól félórányi bóklászás után sikerült eljutnunk a vízhez ahonnan Albi motorcsónakkal vitt be minket egy hangulatos vízparti nyaralóhoz. Meglepetésemre érdi cimborám, Robi is ott volt és a forgatás sikere érdekében több napja ott etettek, főztek, előkészítették nekünk a terepet. Még kis sem kötöttük a csónakot, de a stégen egy tálca pálinkával fogadott minket a brigád, a hangulatot előre megalapoztuk.

1

5

Bepakolás, evés, ivás, és amíg a halászlé főtt megtárgyaltuk a haditervet, az-az: Érezzük jól magunkat és fogjunk halakat… Balázskával pont ezért csináltuk a sorozatot, hogy a hangulatot adjuk át a nézőknek nem pedig az előke hosszát. Kevés jobb dolog van annál, minthogy a haverokkal vízparton horgásszon, főzzön, ökörködjön az ember. Legközelebb a gitáromat is viszem. A nappal nagy halat igaz nem adott, de a kis csapósügérekkel elszórakoztattuk magunkat. A késő nyárias időnek köszönhetően még az is belefért, hogy csobbanjunk az alig tizenhat fokos vízben.

3

4

Mindenki az estére készült és újra beetettünk. Kicsit furcsálltam, hogy a tökéletes időjárás ellenére nem volt hangos a víz a ragadozó őnök rablásaitól, pedig kedvet kaptam egy kis pergetéshez. Természetesen nem unatkoztunk a botok mellett a kapást várva. Mivel a társaság és a hangulat kiváló volt fél percenkét hasítottuk az agypörkölő szóvicceket, és ahogy annak lennie kellett megszólalt az egyik kapásjelző kukorékoló hangon, de a hal nem lett meg. Jó két óra múlva jelentkezett az első szép ponty amit Albi rutinosan terelt ki a szákba. A méretére már nem emlékszem pontosan, körül-belül kilenc kg lehetett. Gyors fotók, na meg fülig érő vigyorgások után engedtük vissza vízi birodalmába.

6

Még jobban indokolttá vált, hogy ránézzünk más fajta pálinkákra is, ami a társaság alvását eredményezte, de én továbbra is kint gubbasztottam a vízparton. Már erősen éjfél után járhatott az idő és Ilyenkor elvagyok, bámulom a csillagokat, fejemben dallamok születnek az eszem a lányokon jár és azon, hogy vajon mi történik a mélyben az etető bója környékén. Ezeken a dolgokon mélázgatva lassan az én szemem is lecsukódott, de néha-néha kikacsintgattam a kapásjelzőre, ami megint kukorékolt. Rohanok be a faházba, görcsösen kapkodok a fejlámpa és a fényképezőgép után. Miközben felverem az egész házat Albert is felpattan. Persze, hogy Balázska megint aludt… Nem volt könnyű egyszerre világosítani és rögzíteni a snittet, de nagy nehezen sikerült megörökíteni a korahajnali amurt. Bizony, egy szép amur! Nem kapitális, de úgy örülünk neki, mintha az lenne… Megvan két nagy hal, megvan a film! Én sem tudtam már tovább tartani a frontot tehát nyugovóra tértem, vagyis szerettem volna, de a nekünk szánt két ágyat Balázska képes volt teljesen befoglalni nekem meg már nem volt erőm arra, hogy kipateroljam az egyikből így hát a földön pihentettem fáradt porcikáimat. Csak azt nem vettem észre, hogy a derekam alatt egy küszöb van és a testem egyik fele a folyosón a másik pedig a szobában hever. Kicsit kellemetlen volt az ébredés…

8

Ködös októberi reggelre ébredtünk, míg a többiek a faházban főzték a kávét nekem egy reggeli csukára fájt a fogam. Igazi csukázós idő volt. Be is dobtuk az úszós kishalas szereléket a nád mellé, de a hal ügyesebb volt. Egy komolyabb kapás, hagyom, had vigye, bevágok, se csuka se kishal… Viszont amíg az egész ház húzta a lóbőrt egy óvatlan balin akasztotta fel magát az egyik szerelékre amin ráadásul kukorica volt. A reggeli meglepetést Balázska terelte ki a vízből.

7

A köd felszállt, és rövidesen visszatért a kora nyári meleg és élveztük, amíg lehet, csobbantunk még egyet. Iszonyatos buli volt, de nem a halak, hanem a társaság tette igazán ütőssé a hétvégét. Nemsokára jelentkezünk az új epizódokkal, ROCK ’N’ ROLL!

Írta: Erdélyi Koppány

You must be logged in to post a comment Login