Nyárbúcsúztató

Még nyár elején forgattuk a Légy-OTT! 16. részét a Bihari Síkon. Vendéglátónk a MÓLÓ Panzió-Étterem és Kathi Laci (Katka) is joggal várják, hogy mikor kerül már adásba. Jelentem, az anyagot megvágtuk és igen csak remek film készült azokról a gyönyörű nyári napokról.

Hajdúsági gyerek lévén, számomra természetes közeg az Alföld. Amikor a filmet forgattuk még nem gondoltam, hogy kisebb könyvtárnyi anyagot fogok elolvasni a Bakonszegi Remetéről, a Csonkatoronyról és Herpályról, az eltűnt árpád kori településről. Tudtunkon kívül sikerült filmre vinni megannyi természetvédelmi és biológiai érdekességet is.

Néha megkérdik mi köze az említett dolgoknak egy horgászfilmhez? Alapvetően halfogásról, horgászatról szól a film… de mi a horgászat? Pusztán csak horgot, damilt, orsót jelent? Számomra összetettebb élmény a horgászat. Valójában egy kirándulás, melynek célja a halak megismerése, megfogása, visszaengedése és az ehhez vezető út, tájakon, kultúrákon, emberek megismerésén keresztül. Minden alkalommal nagyszerű horgászokkal, emberekkel lehet megismerkedni, és ha nyitott szemmel járunk, figyelünk, a természet apró csodáit is fedezhetjük. Nekem mindez hozzátartozik a horgászathoz, a horgász kiránduláshoz.

Tartalmas és mély kirándulás volt a berettyóújfalui forgatás is. Úgy érzem sikerült elkapni a nyári puszta igazi arcát. Elsőre kietlennek és barátságtalanak tűnő puszta, mocsaras, nádas terület volt. A szárazabb helyeket mégis lakták már a honfoglalás előtt is.

A több mint 17. ezer hektár kiterjedésű Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, az utolsó, természetes területek folt-hálózata. A védett területek még őrzik az évszádokkal ezelőtti tájképet. Kisebb-nagyobb gyepfoltok, szikesek, nedves rétek, mocsárrétek, a természet közeli állapotban megmaradt legelők, az ősgyepek és a természetes erdővegetáció maradványai, változatos fajösszetételű élővilág fennmaradását biztosítja.

A vizes élőhelyek, kedveznek az értékes rovar és hüllőpopulációk fennmaradásának. A folyók szabályozása következtében, tápanyagban és halfaunában gazdag csatornák születtek. Ilyen a Kálló csatorna, ami a Keleti főcsatorna vizét vezeti el. Mint szilaj hegyi patak kezdi meg rövid útját, hogy pár kilométerrel odább a lassú Berettyóval egyesüljön. Csak a Kálló csatornánál maradva, jó eséllyel foghatunk, süllőt, harcsát, ragadozó őnt, fejes domolykót, jászkeszeget, paducot, és még pontyot is.

Tartalmas kirándulások kiválasztására jó támpont Az Országos Kéktúra, ami természeti értékeken kívül a kulturális látnivalókat is felfűzi az útvonalára. A Kéktúra elvezet minket a bakonszegi remetelakhoz, ami valójában Bessenyei György skanzenné alakított háza.

A remetelaktól nem is olyan messze magasodik a megye legrégebbi építménye, Herpály megmaradt tégla tornya. Herpály település szinte nyomok nélkül tűnt el a viharos történelemben. A rejtélyes Csonkatorony, csak töredéke a réginek. A modernkori kincskeresők ideális helyszíne. A 70-es években tervszerű régészeti feltárást végeztek, minek eredményeként egy, kéttornyos, óriási kolostortemplom alaprajza bukkant elő.

Mindezen érdekességek megtekintése mellett, természetesen horgásztunk is. Katkával. Katka jó barátom. Nagyon régen történt mikor volt szerencsém a műlegyezés alapjait megmutatni neki, de mostanra már csak én tanulhatok tőle. Olyan éjszakai horgászatra való műlegyeket kísérletezett ki, amilyeneket még életemben nem láttam. Igazi wobbler legyeket, mindenféle terelő lapáttal és horogra épített szivacsokkal. Elmondása szerint ezekkel még könnyebben tud horgászni éjjel, mintha pergetne. Az egész napos hőségben végkimerültségig forgatott a stáb, így éjszakára már nem maradt energia, de ne aggódjanak, a film fog szolgálni azért egy kis meglepetéssel.

Úgy gondolom, hogy a nappali halfogások sem hétköznapiak a rónaság közepén. Aki nem járt még a Kállón el sem tudja képzelni miféle víz ez. Pisztrángos patakokat meghazudtolva indul rövid útjára. A Keleti zsilipje alatt pár száz méterre már szelídebb, tükrös vízzé változik, de még mindig elég gyors, és vízinövények is tarkítják az aljzatát. Közeledve a Berettyó torkolatához már érződik a nevesebb folyó duzzasztó hatása, nem véletlenül emelőhálóznak itt a helyiek a nagy harcsák reményében.

Az összefolyás, kedvenc balinos helye Katkának. Egy erősebb saját építésű bottal dobál a küszöket hajtó ragadozóra. Ezen a részen inkább a felszínt szántó gurgler csalikat használja, mint a hagyományos nedves legyeket. A gurglereket általában polifoam testtel építik, hogy könnyű legyen és egy kis terelőlapnak megfelelő részt is hagynak a horogszemnél. Így biztosan fröccsen minden behúzásra, felkeltve a vadászó őn figyelmét. Katka őrült sebességgel vontatja a gurglert. A cél érdekében a hóna alá csapja a botot és váltott kézzel folyamatosan húzza be a csalit.

Ezúttal én voltam az eredményesebb, igaz nem az összefolyásnál, de akasztottam egy igen erős balint, méghozzá klasszikus nedvessel. A hosszabb horogra kötött march brown eddig még nem hagyott cserben ha balinról van szó. Büszkélkedem itt a balinfogásommal, de tény, hogy a Kálló felső részén Katka jócskán rám vert domolykóilag, ami a filmben azért nem lesz annyira egyértelmű…

Ha már a filmnél tartunk, feltétlenül meg kell említenem segítőinket; a Hortobágy Nemzeti Parkot, akik jóvoltából egy szabadban élő bivalycsordát filmezhettünk. Komolyan mondom, hogy afrikai szavannán éreztem magam, mikor pedig dübörögve megindult a csorda Balázska –a film vágója és fotóművésze- felé, a szívem a torkomban dobogott. A képek sikerültek!

Köszönet illeti a Móló Panziót (http://www.molopanzio.hu/) a kényelmes szállásunkért, és a Móló séfjét, Ónodi Istvánt aki etettet itatott minket. A filmben pedig azt is bemutatjuk, hogyan főzte meg az elmúlt nyár legfinomabb halászlevét. Erre gondolva búcsúzik a Légy-OTT! stábja a nyártól.

Írta: Erdélyi Balázs

Képek: Gerócs Balázs, Deák Tamás, Walter Péter

You must be logged in to post a comment Login